Drámai a helyzet Parajdon, újabb szintet öntött el a víz (VIDEÓ)

Csütörtökön reggelre víz alá került a parajdi sóbánya idegenforgalmi részlege is.

Helyi forrásunk szerint „a bányászok sírva jöttek ki” az árvízben összeomló parajdi bányából, ahonnan már Szent István emberei is termeltek ki sót.
Úgy tűnik, a parajdi katasztrófa megállíthatatlan: miután a hétfői felhőszakadások miatt megáradt a bánya felett folyó Korond-patak, rengeteg hordalékot kezdett magával sodorni, az pedig feltépte a mederbe fektetett vízáról fóliát. Az ár így akadálytalanul törhette át a különféle ideiglenes védműveket, és kezdte el feltölteni a bánya mélyét, másodpercenként (!) ötszáz fürdőkádnyi vizet zúdítva a sóbányába.
Szakértők szerint hamar eljöhet az a pont, ahonnan visszafordíthatatlan a pusztulás,
mert a só nagyon jól oldódik a vízben; az ár pedig kioldja a kőzetrétegek közül a sót, így a talaj nagyon omlékonnyá válik a bányában – vagyis az egész településen, miközben sóssá teszi a talajvizet is.
Nem véletlenül küzdöttek érte a helyiek foggal-körömmel, hogy elkerüljék a legrosszabbat. A bánya pedig hatalmas: 30 méter magas szintjeiből is több mint tíz van, a szinteken ajándékbolt, étterem, kávézó, moziterem és még sokminden, ami évi félmillió látogatót vonz a településre. Köztük van egy földalatti kalandpark, amelynek a vezetője, Nagy Levente volt az utolsó civil, aki elhagyta a bányát.
Ezt is ajánljuk a témában
Csütörtökön reggelre víz alá került a parajdi sóbánya idegenforgalmi részlege is.
Neki is hatalmas veszteség, ami történt, mint megkeresésünkre elmondta, nagyjából évi húszezer vendéget fogadott csak a földalatti – egyedülálló – kalandparkban, amit teljesen ők terveztek, lévén hasonló létesítmény nem létezett korábban.
Csak az ő vállalkozásuk nyolc-kilenc személynek adott munkát, kislányának is kedvenc játszóhelye volt, most mindez a zavaros habok martalékává vált.
„Egyébként eleinte normálisnak tűnt minden, csak időre kellett kipakolni. Még volt egy kamerarendszer és egy kétszer öt méteres led-panel, ami elég nagy érték, a többi szerkezet mind ott marad” – írja le a veszteségeket Nagy Levente, aki szerint esélytelen lett volna kimenteni így, még sok órára lett volna szükség, „ennyi ideig nem lehet veszélyben tartani embereket valami fa- és vastermékért”.
Amikor szerdán este beszéltünk, még úgy nézett ki, hogy a Telegdy-részt meg lehet menteni, készítettek is egy „dugót”, egy ideiglenes gátat, közben a víz felkúszott az éttermek szintjéig is, ahol a turistákat szokták buszra ültetni – csütörtök reggel írt Nagy Levente, hogy ez is átszakadt,
„a bányászok sírva jöttek ki”.
Mint a Maszol megírta, a bányaüzemeltető román állami cég, a Salrom csütörtöki közleményében elismerte, hogy már a Telegdy-bányarészt sem lehet megmenteni, ugyanakkor úgy fogalmaztak: veszélybe került a föld alatti sókészlet, valamint a berendezések és a gépek, ugyanis nem mindent tudtak időben kimenteni.
Nagy is attól tart, hogy rengeteg ember marad munka nélkül. Nem véletlen, hogy a településen már szerdán gyertyát gyújtottak a bányáért.
Errefelé „nem lesz sok munkalehetőség. Ezen kell elgondolkozzunk, hogy hogyan segítünk”.
Parajd neve fogalom; már a római korban is bányásztak itt sót, s nevét is adta a környező Sóvidéknek, a nemrég még látogatható úgymond „új” tárnák is másfélszáz évesek voltak, a fejtési mód, ahogyan dolgoztak, pedig szintúgy egyedülálló volt. De nem csak a múlt, a jelen szempontjából is hatalmas veszteség, ha a megáradt Korond-patak vize tényleg feltölti színültig a bányát, ugyanis ez Erdély egyik legfontosabb turistalátványossága is.
A község nem mellesleg színmagyar – ellentétben a gyorsan elrománosított, hasonlóképp sóbányájáról is ismert Tordával –, így magyar szemmel igazán húsbavágó a várható veszteség.
Ami szintén fájó, hogy a helyiek többsége szerint a mostani katasztrófa elkerülhető lett volna: a 2007 és 2009 között zajló vizsgálatok több szivárgásveszélyes pontot azonosítottak a sóbánya térségében.
„Aki felelős, azt mindenképpen a fővállalatnak hívják Bukarestben és a román államnak hívják, aki innen a pénzek százmillióit vitte el, és mostohagyereke volt a parajdi sóbánya ennek a rendszernek. Ennek most itt van az eredménye” – ezt Bokor Sándor, Parajd egykori polgármestere mondta az erdélyi Sóvidék Televíziónak.
Ezt is ajánljuk a témában
A település egykori vezetője szerint elkerülhető lett volna a parajdi sóbánya katasztrófája, de a román állam túl sok pénzt vitt el onnan.
Az ügy kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök is egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, akinek jelezte, „a magyar kormány minden anyagi és gyakorlati segítséget megad a károk felméréséhez és a helyreállításhoz. A Székelyföld számíthat ránk!”.
Időközben a sóbánya bejáratát is lezárták; a föld időnként megremeg a gyomrában a víz oldása után leszakadó sótömbök.
Forrás: MTI/Veres Nándor